Hogyan játsszunk gyermekeinkkel?
Valamennyi játékunk azáltal, hogy aktív gondolkodásra, gyors válaszra, folyamatos koncentrálásra késztet, fejleszti a szándékolt figyelem képességét, amely a taníthatóságnak nagyon fontos feltétele. A játék adta öröm motivál magára tanulásra, az aktívan eltöltött - esetleg egyre növekvő idő - fejleszti a figyelem koncentrációt.
Álljon itt néhány játékötlet, mely fejleszti gyermekük képességeit!
A játék formája
Valamennyi játék játszható családban és csoportban, de akár két személy is játszhatja. Csoportban egyetlen eszközként általában egy labdát javaslunk használni. A játékvezető indítja a kört a labda dobásával. Haladhatunk szabályos körben, de nehezíthetjük úgy a játékot, hogy megszakítjuk a láncot, változtatunk a sorrenden, így jobban kell mindenkinek figyelni. Természetesen a játékok játszhatóak az osztályteremben, a padban ülve is. Ekkor is haladhatunk sorban, s össze-vissza rámutatással, illetve a helyesen válaszoló játékos mond gyorsan egy nevet, aki utána következik.
A figyelem fejlesztése
Találd ki, hogy ki vagyok!
(Szükséges eszközök: székek, kendő)
Kétféleképpen is játszható a könnyebb változata a kisiskolások játéka.
Kört alkotva ülünk, egy széket a kör közepére helyezünk. A játékvezető azt mondja, mindenkinek van egy perce, hogy jól megnézzük egymást! Majd kiválasztjuk az első játékost, akit kiküldünk a szobából. Közben egy jelentkezőt leültetünk a székre. Aki leült a székre annak a székét a játékvezető székével szembe helyezzük át, ide fogjuk majd bevezetni a bekötött szemű játékost. Az ő feladata lesz kitalálni, hogy ki ül a székén. Kérdéseket tehet fel, melyekre csak a játékvezető válaszolhat. Pl. Szemüveges? Hosszú haja van?
Felső tagozatosok úgy játsszák, hogy csak igennel és nemmel lehet válaszolni. (Tehát nem kérdezheti ezt pl. Milyen színű a haja?)
Huh, valami változott!
Ülünk a szobában vagy az osztályban. Padban is ülhetünk és körben is. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van, valamit megváltoztatunk: helyet cserél két - három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget... Otthon a családban játszhatjuk úgy is, hogy valaki átöltözik, le (fel) veszi a fülbevalóját, átrendezzük a díszpárnákat, megcseréljük a képeket.
Mikor visszajön, ki kell találnia, hogy mi változott.
Ez a játék már kicsikkel is játszható, csak akkor szembeszökőbbet, kevesebbet kell változtatnunk. A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.
Figyeld a végét!
Ez egy láncjáték, lehet a labdával sorban haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze-vissza dobjuk. A játékvezető azt mondja: A te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik: padlás - sárga - arany.
Nehezebb változata: A te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha - hajó - jóság. (Ezt a változatát harmadik - negyedik osztálytól javasoljuk. E változat fejleszti a helyesírási készséget, a szótagolás képességét is.)
Az emlékezet fejlesztése
Számlánc játék
Körben ülünk a játékvezető kezében a labda. Mond egy számot: 6, adja tovább a labdát a következő játékosnak, aki elismétli 6 és hozzáteszi 3, a következőnek már mind a két számot el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: Ki figyelt, ki tudja. Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát.
Szólánc játék
Ugyanolyan, mint az előző játék, csak itt szavakat mondunk. Felállíthatunk olyan szabályt is, hogy csak egyetlen szótagból álló, illetve későbbiekben két szótagosnál hosszabb szavakat ne mondjunk.
Mondatlánc játék.
Nehezebb, mint a szólánc, mert a szavakat nem csak utánmondjuk és hozzáteszünk egyet, hanem értelmes mondatot kell alkotnunk, ahogy ismétlünk és bővítünk. Nem könnyű játék, minél többen vagyunk, annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!
Meselánc játék
Nem egy hosszú mondat kialakítása és ismétlése a cél, hanem bátran lehet történetet kialakítani. Két változata van. Egyik, amikor mindenki csak egy-egy szót tesz hozzá, s a gyerekekre van bízva, mikor tesznek pontot a mondat végére, s folytatják egy összefüggő következővel. A másik, mikor mindenki egy egész mondatot tesz hozzá
A fogalmi gondolkodás fejlesztése
Folytasd a sort!
A játékvezető indít: Figyelj, elkezdem a sort, folytasd! Banán, narancs, alma Minden gyermeknek egy új szót kell hozzátenni, gyorsan haladunk, aki sokat gondolkodik, vagy már hallott szót mond, kiesik. A végén a játékvezető megkérdezi mi volt a szabály.
Ötletadóként felsorolunk néhány főfogalmat - gyűjtőfogalmat: állat, háziállat, vadállat, gyümölcs, zöldség, szerszám, jármű, játék, élelmiszer, bútor, rovar, bolygó, hangszer, foglalkozás, színek, virág, tantárgy, tulajdonság, sportág, ékszerek, növény
Kakukktojás
Az előbbi játék azon változata, mikor a játékvezető azt mondja: Szavakat mondok, egy nem illik a többi közé, melyik? Alma, barack, paprika, citrom. Miért?
Elegendő, ha négy szót adunk meg. Kisebb gyerekeknél eleinte kezdhetjük három szóval.
Hol járunk, mit csinálunk?
A fogalmi gondolkodás fejlesztésének egyszerű játéka. A szókincs fejlesztésére is alkalmas. Inkább kisebb gyermekek számára ajánljuk, de ha sikerül nehéz szót kitalálnunk a nagyobb gyerekeket is " megmozgathatjuk" vele.
A játékvezető mond egy fogalmat, vagy főnevet: gyógyszertár, vasalás, erdőben, piac stb. és a gyerekeknek olyan szavakat kell mondaniuk, amelyek kapcsolódnak ehhez a fogalomhoz.
Gyorsan haladjunk, itt se legyen gondolkodási idő!
Kisebb gyerekek (óvodásoknak is) fogalmai: iskolatáska, osztály, óvoda, orvosnál, kert, fürdőszoba, tévé, kirándulás, Duna - part, tűzoltó, fodrász, születésnap, Karácsony, állatkert, bevásárlás, könyvtárban
Nagyobb gyerekeknek ajánlott: atomerőmű, kőkorszak, Északi - sark, űrutazás, Egyiptomi - birodalom, Hannibál, ünnepek, templom, bizonyítvány, zene, szabadidő, magány, társ, politika, család, gyermekkor - felnőttkor...
A Varázsbetű, mint játék
Természetesen a legnagyobb öröm, ha felnőtt és gyermek együtt tud játszani, de sajnos ez nem mindig valósulhat meg. Minél többet legyenek együtt gyermekeikkel a szabadidejükben! Amikor elfoglaltak, a Varázsbetű programcsalád nagy segítséget jelenthet gyermekük számára az értelmes, hasznos játéktevékenységben. A fent felsorolt játékok többsége a számítógéppel is játszható. A programcsalád legfiatalabb tagja, a Bábel a fogalmi gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszköze.
Szókincsbővítésre, figyelem-, memóriafejlesztésre, helyesírás gyakorlásra egyaránt használható játékos gyakorlatokat tartalmaz. A program a játékosság eszközével tanítja az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak.
Kellemes időtöltést, jó játékot kívánok!
A számolási zavar, diszkalkulia
A matematikai, számolási képességek zavara egy összetett tünetegyüttes. Sok-sok képesség gyengesége, hiánya idézi elő. Gyakran jár együtt az olvasás-írás területén mutatkozó zavarokkal. A súlyos diszkalkuliás tünetek köre kiegészülhet a beszéd- és nyelvfejlődés zavaraival is.
Az érzékelés-észlelés folyamatának sérülése
Az akusztikus érzékelés zavara okozhatja a 6-7, 7-4 számnevek összetévesztését, a zöngés-zöngétlen hangok, vagy a rövid-hosszú mássalhangzók megkülönböztetésének nehézségét.
A látási érzékelés zavara a 6-9 számjegyek keveredését, az olvasásában a p-b-d betűk helytelen felismerését idézheti elő.
A látási észlelés, a téri, síkbeli tájékozódás zavara miatt összetévesztheti a nagy írott E betűt és a 3-as számjegyet, az olvasásban gyenge tanuló a nyomtatott kisbetűket csereberélheti, ilyen a t-f betűk. Hibás lehet a számok és műveletek elhelyezése a négyzethálós füzetben.
A mozgásfejlődés zavarai
Egyaránt megfigyelhető részképesség-gyenge gyerekeknél a nagymozgások ügyetlensége, valamint a finommozgás alacsonyabb szintje. Ebből adódóan a számjegyírás és a betűírás is rendezetlen, csúnya.
A mozgás-beszéd összehangolt működésének fejletlensége miatt a megszámlálás és a szótagolás nehezített.
A jobb és baloldal összekeveredik. Hosszú ideig nem tisztázott, hogy jobb vagy balkezes-e a gyermek, gyakran váltogatja a kezét a ceruzafogásnál.
A figyelem, emlékezet, gondolkodás gyengeségei
A diszkalkuliás, diszlexiás gyerekek figyelme szétszórt, rövid ideig képes koncentrálni, figyelemmegosztása alacsony szintű, fáradékony.
Az emlékezeti funkciók hallási és látási szinten is fejlesztésre szorulnak. Az emlékezés sérülése miatt egy két-három mondatból álló mesére való visszaemlékezés is nehézséget okozhat, illetve a matematikában a szöveges feladatokban lévő adatok vagy egy képlet, megoldási menet megjegyzése sem lehetséges.
A rövid távú emlékezet hiányosságai miatt egy írásbeli műveletvégzéskor a maradék fejben tartása lehetetlen feladat a gyermek számára. (Az ujján mutathatja, vagy lejegyezheti korrekcióként)
Az utánmondó emlékezet sérülésekor a diszkalkuliás gyermek két számot sem képes visszamondani. Ha a sorozat, a rendezés képessége érintett, akkor a számsorok képzése (növekvő, csökkenő), akár egyesével számlálás is gondot okozhat, olvasásnál a betűsorrend megtartása, felidézése nehezített.
Az egyes számolási lépések megtartására például a tízes átlépéses összeadásnál lenne nagy szükség. A sorrendiség képessége a számegyenesen való tájékozódáshoz, a számszomszédok ismeretéhez elengedhetetlen. Olvasás-írásnál a hangok-betűk sorrendje is szigorúan meghatározott. Számok, betűk kihagyása, felcserélése, megfordításai fordulnak elő hibás működés esetén.
A gondolkodást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy nehezített a fogalmak kialakulása, a szimbólumok felismerése, tartalmi azonosítása, az elvonatkoztatás folyamata. Nehézséget okoz a gyermek számára egy számjegy, egy matematikai jel, egy betű, illetve egy ékezeti jel azonosítása.
Az analízis-szintézis gondolkodási műveletének sérülésekor egy egyszerű, leírt összeadás elvégzése is nehéz, mert a számokat számjegyekre kell bontani, műveleti jeleket kell megállapítani, majd szintézissel a műveleti irányt, számolási technikát kijelölni.
Olvasásánál ugyanakkor problémát okoz a szótagokra, hangokra bontás, illetve ezek összeillesztése.
Az analógiás gondolkodás minden tanítási-tanulási folyamathoz nélkülözhetetlen. Nélküle nincs szabályalkotás, matematikai és nyelvtani egyaránt.
Beszéd-és nyelvfejlődési zavar, mint társtünet
A gyermek alacsony nyelvi szintje miatt nem különülnek el például a kisebb-nagyobb, a több-kevesebb fogalmai. Nehezített lehet a fogalmak pontos megnevezése, rokonértelmű szóként használhatja a mennyivel több helyett a mennyiszer többet. Szókincsszegénység, olvasás-gyengeség miatt a szöveges feladatok elolvasása, értelmezése szinte lehetetlen feladat. Kisgyermekeknél a számnevek megjegyzése (mint fogalom) is nagy problémát okoz.
Környezeti tényezők, másodlagos pszichés sérülések
Súlyosbíthatják a diszkalkuliás tüneteket, ha otthonról mennyiségélmények nélkül érkezik a gyermek az iskolába az elhanyagoló családi háttér miatt.
Ha kudarcok érik a tanulót, a matematika-tanulással szemben idegenkedés, a számolást megkívánó helyzetek tudatos elkerülése léphet fel, emiatt gátlásos, szorongó személyiségűvé válhatnak. Ha az elhárító mechanizmus jelentkezik, akkor gátlástalanság, bohóckodás lehet a következmény. Ezek kihatnak kapcsolatteremtésükre, osztályon belüli helyzetükre is.
A képességfejlesztésen túl
A matematika gyengeségeit mutató gyermekek fejlesztésében szerepet kell kapnia a fent említett valamennyi képesség erősítésének, a nehézségek leküzdésének.
Ezeken túl a diszkalkuliás gyerekeket megpróbáljuk rávezetni a matematika logikájára, megismertetjük a számrendszerünk felépítésével, kialakítjuk képzetét a számok köréről, összefüggéseiről, mindennapi helyzetek szövegbe ágyazásával (szöveges feladatok) érthetővé tenni a műveletek szükségességét. Megtanítjuk őket a pénzhasználatra, hiszen fontos, hogy a gyakorlatban is megtapasztalják, hogy miért kell megtanulni számolni. A tanulási folyamatban nagyon fontos a megértési és a gyakorlási szakaszok váltogatása.
Sokféle eszközt kipróbálunk, és a gyermek számára legmegfelelőbbet addig használjuk, amíg azt ő szükségének érzi, míg elméleti síkon, gondolkodásban elvonatkoztatva nem tudja alkalmazni (kéz ujjai, korongok, pálcikák, színes rudak, számegyenes, papírpénzek).
Matematikai fejlesztés a Varázsbetűvel
A Varázsbetű programcsalád komplex terápiás segítséget nyújt mind az olvasási, mind a számolási gyengeséggel küzdő gyerekek számára. Megtalálhatják programjainkban a számukra igen fontos képességfejlesztési és gyakorlási anyagot. A diszkalkulia terápiájához igazodó, fokozatosság elve alapján felépülő Számország és Számmemória és Számdominó feladatai a sokrétű, változatos gyakorlással elmélyítik a matematikai tudást.
Számország
A számolási, műveletvégzési készség kialakítását a Számország segíti. Beállítható ötöstől az ezres számkörig terjedően a feladatsor a gyermek számköri ismereteinek megfelelően.
Grafikus feladatai a képességfejlesztést szolgálják (kéz ujjai, dominók, képek, mértékek, csoportosítások, óra), számtani feladataival a műveletvégzések gyakorolhatók, a szöveges feladatokban leszámolható színes képek segítik a szöveg műveletté alakítását.
A beállításokban lehetőség van egy pontos időt jelző óra kihelyezésére, melyen arab és római számokkal egyaránt lehet nézni az időt.
Számmemória
A Számmemóriában számok megjegyzését, műveletvégzéseket egyaránt lehet gyakorolni, a párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség éppúgy, mint a matematikai tudás. A beállítások többféle számkörben lehetségesek, többféle műveletekkel, párosításokkal. Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal is.
Számdominó
A Számdominó hagyományos dominó elvén alapszik, beállítható szintén nehézségi fokozat, képlet, művelettípus szerint. Könnyíthető illetve nehezíthető az elvégzendő feladat. Segíti a gondolkodást, kombinációt párhuzamosan a műveletek gyakoroltatásával.
Játékötlet
Pénzes játékok
Játékpénzek segítségével játszhatunk boltosat. A gyermek játékaiból rendezzünk be egy eladó pultot, készítsünk árcédulákat a tanult számköri ismereteknek megfelelően! Egyik gyerek (vagy a szülő) a boltos, a másik gyerek a vevő, majd cserélhetünk. Többféle váltópénzzel próbáljuk a kifizetéseket, visszaadásokat gyakoroltatni.
Legyen egy bizonyos keret, amiből gazdálkodhat a gyerek, mit tudna megvásárolni annyi pénzért? Próbáljon kalkulálni, mérlegelni, mit vehetne meg a pénzéért. Próbáljon pénzt felváltani többféleképpen.
Vigyék magukkal gyermekeiket vásárolni, hogy gyakorlatot szerezzenek a pénzhasználatban!
Kellemes időtöltést!
A diszlexia megelőzése
Megelőzéssel vajon elkerülhető-e a diszlexia? Ha az óvodás korban megfelelő hangsúlyt fektetnének a képességfejlesztésre, illetve a tanítók olvasástanítási módszerei megfelelőek lennének, lenne-e ennyi diszlexiás gyerek?
A képességfejlesztés indoka, a korai jelek
Nagymozgás: A gyermek később ült, állt, járt, nem kúszott-mászott. Jelenleg is egyensúly problémái vannak, mozgása összerendezetlen, csetlik-botlik.
Finommozgás, szem-kéz összehangolt működésének zavarai: Rajzai kusza firkák, túl halványak vagy túl erősek a vonalai, görcsösen fogja a ceruzát, a formák másolása, emberrajza felismerhetetlen, elnagyolt. Nem tud vonal mentén nyírni, általános ügyetlenség jellemzi a kézműves tevékenységekben. Ügyetlen az apróbb játéktárgyakkal való játékokban.
A beszéd jellemző tünetei: Megfigyelhető beszédének ügyetlensége, megkésett a beszédfejlődése, több hangra kiterjedő pöszesége sokáig elhúzódik. Beszédészlelési, megértési gondokkal küzd, nem figyel oda, ha szólnak hozzá, illetve nem érti meg az utasításokat. Ép hallás mellett megfigyelhető a gyakori visszakérdezés. Beszéde egyhangú, monoton, hangszíne, hangereje, hangsúlyozása, beszédtempója eltérő a többi gyerekétől.
Nyelvi fejlődés: Kifejezőkészsége az életkori szint alatt marad. A gyermek szókincse szegényes, szótalálási nehézségei vannak, rosszul alkot mondatokat, nyelvtanilag helytelen a beszéde, ragokat, jeleket helytelenül használ, pl. -ba, -be, -ban, -ben, többes szám. Hiányoznak kifejezéseiből a helyviszonyokat kifejező névutók: alatt, fölött, mellett, között, alá, fölé, mellé, közé. Rosszul tagolja a szavakat szótagokra, beszédhangokra.
Vizuális észlelés, emlékezet hiányosságai: Bizonytalan az alak, forma, nagyság, szín felismerése, differenciálása. A verseket, meséket nehezen jegyzi meg.
Dominancia problémák: Nem egyértelmű, hogy a jobb vagy a bal kezével fog, még váltogat, mindkét kezét használja. A balkezes gyermeket nem szabad átszoktatni jobb kézre!
Egyéb tünetek: Nem tudja a testrészek neveit, a jobb és baloldalt keveri. Nem tud váltakozó mintát szabályosan követni, sorozatokat alkotni. Rossz a ritmusérzéke mikor tapsol, ritmust dobol, táncol. Kialakulatlan a térbeli és időbeli tájékozódó képessége, bajban van a téri irányokkal, napok, hónapok, évszakok neveivel. Kialakulatlan a feladattudata, figyelmét nehezen tudja összpontosítani.
Az olvasástanítási módszerek, érés
A magyar nyelvhez leginkább a hagyományos hangoztató-elemző-összetevő-szótagoló olvasástanítási módszer illeszkedik. A magyar nyelv sajátosságaitól eltérő módszerek, a módszertani lépések átugrása, a túl gyors tanítási menet, a túl rövid begyakorlási idő mind elősegítheti a tanulási zavar kialakulását.
A mozgásfejlesztés fontossága a megelőzésben
A testtudat fejlesztése
A testtudat fejlesztését három részre oszthatjuk. A testkép, a testfogalom, és a testséma fejlesztésére.
A testtudat kialakulásának első lépése a testkép ismerete, a saját test megtapasztalása, érzése. Ezt megtapasztalhatjuk mozgásokban, de emberábrázolásokban is. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is (pl. túl magas, túl kövér vagyok, stb.) Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek rólunk alkotott véleménye. Minden gyermeket hozzá kell segítenünk, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre.
A testkép fejlesztésének első számú segédeszköze a tükör. Állítsuk a gyermeket a tükör elé, kis versikékkel, kísérve mutassuk meg neki a testtájait.
Csukd be szemed, csukd be szád!
Most mosom az arcocskád!
Csukd be szemed, csukd be szád!
Most mosom a hajacskád!
A testfogalom kialakítása
A testfogalom a saját testről szerzett tudás. A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Célszerű a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni (pl. kék szalag a jobb csuklóra, szívecske a baloldalra, térdvédő a térdére, dörzsölgetjük, csipkedjük a testrészeket, meleg levegőt fújunk rá, stb.)
Ez a szemem, ez a szám,
Ez meg itt az orrocskám.
Jobbra-balra két karom,
Forgatom, ha akarom.
Két lábamon megállok,
ha akarok, ugrálok.
Ha a gyermek már meg tudja nevezni a testrészt, beépült biztosan a testképébe, akkor a funkcióját gyakoroljuk.
Játék a kezekkel:
(a két kéz széttárása)
Simogat kedvesen.
(két kézzel az arc megsimítása)
Ütöget mérgesen,
(az asztal ütögetése)
Csiklandoz viccesen,
(a tenyér csiklandozása)
Csipked hegyesen,
(a kézfej megcsipkedése)
Táncol ügyesen.
(az ujjak mozgatása a másik kézfejen)
Mit csinál a kis kezem?
(a kezek szétnyitása)
Te is tudod, mondd velem!
A testséma fejlesztése
A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztését az utánzómozgásokkal, gesztusjátékokkal végezzük. A mozdulatokat hangutánzó szavakkal, ritmikus szólamokkal kísérjük.
A Varázsbetű otthoni használata
A logopédiai terápiát jól ki lehet egészíteni a Varázsbetű játékos, gyermekbarát, otthon is elvégezhető feladataival. A képességfejlesztésre, és a tanulási zavarok iskolai következményeinek javítására kiválóan alkalmas. Az elemző-összetevő-szótagoló olvasás kialakítását, gyakorlását segíti. Betűkirakó, szókirakó, szótagokra bontó feladatai a magyar nyelv sajátosságaihoz igazodnak. A gyerekek játszva sajátítják el a számukra addig nehézséget okozó anyanyelvi készségeket.
Azok a gyerekek, akik képtelenek a kézírásra, lehetőséget kaphatnak, hogy írógéppel, illetve számítógéppel írhassanak. Fölsőbb iskolákban a beadandó dolgozatokat is számítógépen írhatják a tanulók, sőt az érettséginél is megengedett a használata.
Játékötlet
(Mozgásfejlesztés beszéddel kísérve)
Föl-le irányokra:
Ilyen nagy az óriás:
Nyújtózkodjunk kispajtás!
(fölnyújtózunk)
Ilyen kicsi a törpe:
Guggoljunk le a földre!
(leguggolunk)
Napsugaras nyárban
Nyújtózkodik a nyárfa.
Kati, Feri, Böske,
Guggoljatok, csüccs le!
Jobb-bal irányokra:
Csípőre tett kézzel ide-oda hajladozunk:
Cini, cini muzsika,
Táncol a kis Zsuzsika,
Jobbra dűl, meg balra dűl,
Tücsök koma hegedül.
Föltartott karokkal hajladozunk:
Hajlik az ág, fúj a szél,
Nyírfa lombja összeér.
Újra vissza, újra szét,
Rajta, rajta, most elég!
Számolási készséget fejlesztő játékok
A matematika tanulása során rengeteg gyakorló feladatot végeztetnek el a szülők gyerekeikkel otthon (összeadás, kivonás, számszomszédok, számsorfolytatás, szorzás, osztás). Ezeket többnyire a füzetben, monoton gyakoroltatással, írásban végzik. Ha már nagyon belefáradtak, íme néhány lazító, s egyben fejlesztő, játékos gyakorlat!
Számlálás oda-vissza
A számkörökkel való ismerkedés részeként segít a számok egymás utániságának, egymáshoz való viszonyának felismerésében. Az oda-vissza" irányban történő számolás hozzájárul a számszomszédok megismeréséhez, az összeadás-kivonás során a tízes átlépés megértéséhez.
Játszható változatok:
A játékvezető elindítja a sort 34, 35, 36, 37 folytasd! illetve 87, 86, 85...
Haladhatunk sorban, össze-vissza, s egy kicsit nehezebb változata, mikor úgy haladunk sorban, hogy néhány gyerek nem szólal meg", csak rámutatunk, s a következőnek úgy kell folytatni, mintha az ő számaik is elhangzottak volna!
Természetesen játszhatjuk kisebb vagy nagyobb számkörben is.
Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy a játékvezető azt mondja: Sorold fel a 24 és a 36 közötti számokat! Sorold fel a 45 és a 28 közötti számokat! Sorold fel a 25-nél nagyobb és a 43-nál kisebb számokat! Sorold fel a 97-nél kisebb és a 78 nagyobb számokat! Sorold fel a 36 és az 54 közötti nem páros számokat.
Számsorfolytatás
Hasonló módon játsszuk, mint az előző játékot, csak itt nem egyesével számlálunk, hanem fel kell ismerni és folytatni az adott szabály szerint, bármilyen számkörön belül (páros-páratlan, valamennyivel növekvő-csökkenő, valamint kétváltozós/ hozzáadok hármat, elveszek kettőt/ számsorok)
Alkalmas a szorzótáblák előkészítésére oly módon, hogy az adott szorzótábla számait adjuk fel a gyerekeknek folytatandó számsorként, illetve a játékvezető elkezd egy szorzótáblát, s azt kell tovább folytatni, aki rosszat mond, kiesik. Pl. a kettes szorzó eredményeivel: 2-4-6-8, stb.
Szorzótábla gyakorlása
Lehet körben ülve vagy padsoronként, egymás mellett elhelyezkedve. Elkezdjük a számsort mondani, minden gyerek mond egy számot. Ha ahhoz a számhoz érnek, amelyik a szorzótábla része, azt kell mondani: Bumm!
Pl. a hármas szorzó esetében: nulla, egy, kettő, Bumm! négy, öt, Bumm! hét, nyolc, Bumm! tíz, tizenegy, Bumm! tizenhárom, tizennégy, Bumm! tizenhat, tizenhét, Bumm! és így tovább
Keresd meg a szomszédjaim!
Ennek a játéknak a segítségével a számszomszédokat gyakoroltathatjuk, szintén bármely számkörön belül. Megneveztethetjük az általunk mondott szám mindkét szomszédját, de kérhetjük csak a kisebb, vagy nagyobb számszomszédot. Alkalmas egyes-tízes-százas-ezres számszomszédok, illetve a kerekítés gyakorlására is. Ki lakik előtte, ki lakik utána?
Kisebbeknek valóságos házikókat is lehet készíteni papírból, és az ablakaiba belerakni a számkártyákat. Pl. a nyolc kisebb szomszédja a hét, nagyobb szomszédja a kilenc.
Meg kell mondani az egyes szomszédon kívül a tízes, százas, ezres szomszédot is, attól függően, mekkora a szám. Pl. a 728 egyes szomszédjai a 727 és a 729 tízes szomszédjai a 720 és a 730, százas szomszédjai a 700 és a 800.
Gondoltam egy számot
A fejszámolás fejlesztése, alapműveletek gyakoroltatása többféleképpen:
1. Gondoltam egy számot ez a 26+37, vagy 40-16, vagy 6x8, stb. Melyik számra gondoltam?
2. Alkalmas matematikai alapfogalmak - összege, különbsége, szorzata, hányadosa - gyakoroltatására is (45+27 összege, 74 és 39, 9 és a 7 szorzata, a 28 és a 7 hányadosa, illetve a 24 hatodrésze).
3. Legnehezebb változata egyben az inverz gondolkodás fejlesztése is. Pl. Gondoltam egy számot, nála a 25 néggyel kevesebb vagy nála a 40 hárommal több, stb.
Pénzes játékok
Játékpénzek segítségével játszhatunk boltosat. A gyermek játékaiból rendezzünk be egy eladó pultot, készítsünk árcédulákat a tanult számköri ismereteknek megfelelően. Egyik gyerek (vagy a szülő) a boltos, a másik gyerek a vevő, majd cserélhetünk. Többféle váltópénzzel próbáljuk a kifizetéseket, visszaadásokat gyakoroltatni.
Legyen egy bizonyos keret, amiből gazdálkodhat a gyerek, mit tudna megvásárolni annyi pénzért? Próbáljon kalkulálni, mérlegelni, mit vehetne meg a pénzéért.
Próbáljon pénzt felváltani többféleképpen.
Bevezetés a számok világába a Varázsbetűvel
A Varázsbetű programcsalád három része a diszkalkuliás gyermekek segítését szolgálja, illetve a számolni tanuló iskolások matematikai képességeit is fejleszti. A Számország, a Számmemória és a Számdominó segítségével játékosan, a számítógépes program szinte végtelen számú variációi útján sajátíthatják el a tanulók a matematika világát.
Számország
A számolási, műveletvégzési készség kialakítását a Számország segíti. Beállítható ötöstől az ezres számkörig terjedően a feladatsor a gyermek számköri ismereteinek megfelelően.
Grafikus feladatai a képességfejlesztést szolgálják (kéz ujjai, dominók, képek, mértékek, csoportosítások, óra), számtani feladataival a műveletvégzések gyakorolhatók, a szöveges feladatokban leszámolható színes képek segítik a szöveg műveletté alakítását.
A beállításokban lehetőség van egy pontos időt jelző óra kihelyezésére, melyen arab és római számokkal egyaránt lehet nézni az időt.
Számmemória
A Számmemóriában számok megjegyzését, műveletvégzéseket egyaránt lehet gyakorolni, a párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség éppúgy, mint a matematikai tudás. A beállítások többféle számkörben lehetségesek, többféle műveletekkel, párosításokkal. Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal is.
Számdominó
A Számdominó hagyományos dominó elvén alapszik, beállítható szintén nehézségi fokozat, képlet, művelettípus szerint. Könnyíthető illetve nehezíthető az elvégzendő feladat. Segíti a gondolkodást, kombinációt párhuzamosan a műveletek gyakoroltatásával.
Játékötlet
Társasjáték készítése (dobókocka segítségével a számkép kialakítása, számlálás fejlesztése)
Egy nagy körlap szélére szegélyként négyzetlapokat ragasztunk sárga és piros színekben. A sorrend 6 sárga és utána egy piros. Összesen négyszer hat, vagyis 24 sárga lapocskára, és 4 db piros lapocskára lesz szükség. Ha szabályos kör alakban elrendeztük és felragasztottuk a színes lapokat, akkor a kör közepe felé nézően a piros lapok fölé fákat rajzolunk. Nem baj, ha a lombkoronájuk a középpontban összeér.
Színes papírokból apró gyümölcsöket vágunk ki (szilvát, almát, körtét, barackot), ezeket elhelyezzük a fák lombkoronáiban.
Egyszerre három-négy gyerek is játszhat. A piros lapokra teszik a bábujukat, és egymás után dobnak a kockával, így döntik el, ki mennyit léphet. Ha újabb piros mezőre jutnak, vagyis egy gyümölcsfához érkeznek, újra dobhatnak. Amennyit ekkor mutat a kocka, annyi gyümölcsöt vehetnek le a fáról.
Az lesz a győztes, aki a legtöbb gyümölcsöt gyűjti össze a játék végére.
Kellemes együttlétet, jó játékot, számlálgatást kívánok!
SINDELAR
Zsoldos Márta
A tanulási és magatartási zavarok
kognitív terápiája1
– A Sindelar-program –
|
A szerző a Brigitte Sindelar osztrák pszichológus, pszichoterapeuta komplex fejlesztő programjával ismertet meg, amely elsősorban az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok hatékony terápiája lehet. A program bemutatását egy hazai esetismertetés követi. |
Napjaink pszichológiai, pedagógiai, gyógypedagógiai kutatásai, gyakorlati tapasztalatai és szakmai állásfoglalásai nyomán egyre határozottabban körvonalazhatók a tanulási és magatartási zavarok lehetséges altípusai. Az osztályozási rendszerek számos változata közül kiemelkedő a kóreredet szerint differenciáló irányzat és az árnyalt megkülönböztetést célzó neuropszichológiai kategorizálás (GEREBENNÉ 1995; WOLFENDALE 1994). E folyamattal összhangban – a fejlesztési diagnosztika dinamikus szemléletének előtérbe kerülésével – a szakemberek érdeklődése a diagnózis megállapításáról egyre erőteljesebben a terápiás tevékenység megfelelő megszervezése és kivitelezése felé irányul. A tanulási nehézségek változatait dimenziók mentén elemző Warnock (1978. In: DOCKRELL–MCSHANE 1993) szerint a diagnózisnak a terápiát kell szolgálnia, mégpedig a szükségletek definiálásával és a teljes képességprofil minőségi szempontú mérlegelésével. Érthető tehát a fejlesztők fokozott igénye az új beavatkozási eljárások megismerése iránt. Hiszen ha valóban léteznek jól elkülöníthető „tanulási zavar altípusok”, akkor ez a helyzet a rendelkezésre álló módszerek közötti felkészült, differenciált válogatást kívánja meg.
A nemzetközi szakirodalomban több olyan fejtegetés található, amely éppen e kiválasztás nehézségeire világít rá. Dockrell és McShane (1993) úgy vélik, hogy a diagnosztizált altípusok és a terápiák összeegyeztetése nem zavartalan, és semmiképpen sem oldható meg valamely séma követésével. A teljesítmények és a képességek közti különbségek elméletileg jól elfogadhatók, a gyakorlatban azonban nehezen ragadhatók meg. Rourke és Del Dotto (1994) arra mutat rá, hogy a neuropszichológiai vizsgálatok adatainak terápiás szinten való értelmezése igen bonyolult folyamat. Ráadásul számos fejlesztő program hatásának tudományos igazolása még nem történt meg. Véleményük szerint a pedagógiai gyakorlat jobban „bízik” a tradicionális neveléslélektani vizsgálatokban, és inkább ezekre támaszkodva alakítja ki a terápiás tervet.
A különböző kategorizációs irányzatok képviselői azonban abban a tekintetben egységesek, hogy a tanulási zavarok – bármely formájúak is – alapvetően három faktor mentén értelmezhetők: 1. a nehézséget okozó feladat milyen képességeket, készségeket kíván meg; 2. a gyermek milyen kognitív képességprofillal és jellemző pszichés tulajdonságokkal rendelkezik; 3. milyen a környezet, a külső körülmények együttese, amelyben a zavar megnyilvánul. Így tehát a többszörös elemzést kívánó beavatkozási program megtervezése és megvalósítása valóságos kihívás a fejlesztők számára. Sikeres megfelelésük segítésének egyik útja – a vázolt ellentmondásos helyzetkép ellenére is – a terápiás repertoár bővítése. Elmondható, hogy Magyarország viszonylag jól el van látva a tanulási zavarok megelőzését célzó programokkal, ugyanakkor – éppúgy, mint külföldön, itthon is – az iskoláskorúak teljesítését szolgáló fejlesztő eljárások tekintetében hiány mutatkozik.
Az alábbiakban olyan módszer bemutatására kerül sor, amely mindkét korosztálynál alkalmazható egy gyakori altípus esetében.
A Sindelar-program
Brigitte Sindelar (1983, 1992–93, 1994) osztrák klinikus, pszichológus pszichoterapeuta komplex fejlesztő programja a neurogén, az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok befolyásolásának egyik lehetséges eszköze. A kóreredetet kutató nemzetközi adatok alapján a tanulási és magatartási zavarok hátterében – több más lehetséges ok mellett – viszonylag nagy gyakorisággal, 20%-os előfordulással figyelhetők meg nem kielégítően fejlett kognitív, „megismerési” képességek (az affolteri koncepció szerint: részképességek). Az Európában több mint másfél évtizede ismert Sindelar-eljárás a problémakör újfajta értelmezéséből indul ki, alapul véve a részképességek hierarchikus egymásra épülését.
A fejlődéslélektani és kognitív pszichológiai elméletekre épülő Sindelar-program komplex módszer. Nem kompenzatórikus „kezelés, hanem kognitív terápia, amely funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. A fejlesztés az ismeretszerzés legfontosabb területeire terjed ki: figyelem, észlelés, intermodális kódolás, emlékezet, szerialitás, téri orientáció.
Az Affolter elvét követő sindelari koncepció szerint a gyakorlást a „gyökereknél” kell kezdeni, azon a szinten, ahol a kognitív képesség még megfelelően működik. Akkor is innen indul a foglalkozás, ha ez a szint a gyermek életkorához képest igen alacsony. A program megfelelő alkalmazásától a célzott részképesség minőségi változása várható, amely már biztosabb alapot jelenthet a korábban rosszul elsajátított készség/ismeret sikeres újratanulásához.
A Sindelar-program két korosztályt céloz meg: óvodásokat és általános iskolásokat. Az 5–7 éves korúak számára kidolgozott eljárás magyar változata már ismert fejlesztő módszer. (A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gondozásában jelent meg. Szerk.: ZSOLDOS M.–RINGHOFER J.-NÉ, 1995.) Az idősebbeknek szól a három programcsomagból álló Tréningprogram, amely az általános iskola teljes időtartamában használható párhuzamosan az iskolai tanulással. (A magyar átdolgozás 1998-ban került a hazai nyilvánosság elé. Szerk.: ZSOLDOS M.).
A Sindelar-program olyan komplex módszer, amelyben a feltáró, illetve a terápiás tervet kijelölő vizsgálóeljárás, a fejlesztési periódus és a hatékonyságot ellenőrző ismételt vizsgálat szerves egységet alkot a fejlesztési diagnosztika koncepciójának megfelelően.
A vizsgálati rész – eltérően a hagyományos pszichometriai eszközöktől – alapvetően a minőségi elemzésre helyezi a hangsúlyt. A Warnock-féle elgondolásnak megfelelően a teljes képességrepertoár megismerését célozza, nem csupán a hibás funkciókét. A program indításakor és lezárásakor készült vizsgálati képességprofilok összehasonlításával megállapítható a gyermek önmagához viszonyított fejlődési szintje.
A fejlesztési periódusnak átfogó vázat adó óvodáskori Gyakorlóprogram és a feladatokat részletesen is bemutató iskoláskori Tréningprogram szerkezeti rendjében az egyes részképességek terápiáját szolgáló gyakorlatsorok elkülöníthető, önálló egységet alkotnak. Ugyanakkor szervesen összefüggnek és egymásra épülnek a tanulást megalapozó kognitív képességprofil fejlesztésének láncszemeiként. A gyakorlás a komplexitás és a fokozatos nehezedés elvét követi. A programok struktúrája lehetővé teszi, hogy – indokolt esetben – egyidejűleg két vagy három részképesség terápiája is megtörténjék. Ilyenkor a foglalkozások szervezése ciklikus. Egy napon azonban csak egyféle részképesség fejlesztése lehetséges, és a foglalkozás időtartama nem haladhatja meg az előírt tíz percet. A minimum hat-nyolc hónapot igénybe vevő kognitív terápia egyik fontos elve a folyamatosság. Ezért a foglalkozásokat naponta kell végezni. A programok gyakorlatai más fejlesztő eljárásokkal is kombinálhatók, így például logopédiai terápiával.
A Sindelar-program alkalmazása az idegi eredetű tanulási és magatartási zavarok esetében hatékonyan hozzájárulhat a sikeres iskolai karrierhez a többségi általános iskolában. Az eljárást értelmi fejlődésükben enyhe elmaradást mutató gyermekeknél kipróbáló hazai és külföldi szakemberek is többnyire pozitív tapasztalatokról számolnak be. Az 1997/1998. tanévben megkezdődött az öt-hét éves korban használatos program magyar adaptációjának tudományos célú hatásvizsgálata az adatgyűjtésben önzetlen segítséget nyújtó fejlesztők együttműködésével.
A Sindelar-módszer igényes használata pszichológusok, felsőfokú pedagógiai és óvodapedagógiai végzettségű szakemberek számára hirdetett „kiképző” tanfolyamon sajátítható el. A továbbiakban ők koordinálják a gyermekek folyamatos fejlesztését, amelyben – ideális esetben – a felnőtt családtag az együttműködő partner. A tanfolyamok gondozója a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely Sindelar–Zsoldos-program 1. és 2. címmel 30-30 órás tanegységként hirdette meg a módszer megtanítását a Művelődési Közlöny XLII. évfolyam 14. sz. I. kötetében az akkreditációra benyújtott továbbképzési programok sorában.
Esetismertetés
Adatközlő: Pataki Klára logopédus
Gábor négyéves korában, az óvodai kiscsoport utolsó szakaszában komplex gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatban részesült a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetében. Az anya és az óvónők a fiúnak az érthetetlen beszédét, ügyetlen mozgását, nehezen leköthető figyelmét és nagymértékű nyugtalanságát panaszolták.
Az anyával folytatott beszélgetés és a rendelkezésre álló iratanyag alapján a kisfiú anamnéziséből a következő adatokat indokolt kiemelni. Gábor az édesanyja IV/2. terhességéből rosszul tapadó méhlepény miatt a 29. héten született. Születési súlya 1570 g, hossza 43 cm volt. Éretlen, igen gyenge általános állapotú koraszülött volt. Pneumonia miatt két hónapos koráig kórházban kezelték. Már az első életnapjaiban kóros neurológiai tüneteket tapasztaltak. Az egyik agyféltekében cystát mutattak ki. Mozgásfejlődésében elmaradt kora átlagától (12 hónaposan ült fel és másfél éves elmúlt, amikor megtette az első lépéseket). Hat-hét hónaposan kezdett el gagyogni, az első szavakat háromévesen ejtette ki. Éjszakai szobatisztasága még négyéves korára sem alakult ki. Jelentősebb betegsége nem volt.
Harmadik évét betöltötte, amikor óvodába került. Csoporttársai nehezen fogadták be durva, kötekedő magatartása miatt.
A gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálat alapján a gyermeknél enyhe fokú általános fejlődési elmaradást diagnosztizáltak motoros dominanciájú beszédfejlődési zavarral, gyengén koordinált nagy- és finommozgással, valamint figyelemzavar-hyperaktivitás jeleit mutató magatartással. Logopédiai foglalkozás és szenzomotoros integrációs terápia elindítását javasolták. (Ez utóbbi szervezési nehézségek miatt nem valósult meg.)
Öt hónap elteltével került sor az akkor már középső csoportos óvodás gyermek logopédiai szűrővizsgálatára. Több hangra kiterjedő aláliát, paraláliát és a névutók használatának teljes hiányát állapították meg. A 4–5 éves gyermek emberalak-ábrázolása fej-láb szkéma szintű volt. Vizuomotoros koordinációja messze elmaradt életkorától.
Elkezdődött a logopédiai terápia. A kisfiú nagyon nehezen szokott hozzá a feladathelyzethez. A tükörben nem tudta utánozni az artikulációs mozgásokat, mivel tekintetét nem volt képes fixálni. A hangfejlesztés menetében – részben ezért is – nagyon lassan haladtak előre.
Közel öt hónapnyi kudarcokkal teli időszak után a logopédus a terápiás program gyökeres megváltoztatására szánta el magát. Elvégezte Gáborral az 5–7 éves korú gyermekeknek szóló Sindelar-program vizsgálóeljárását. Úgy találta, hogy a kisfiúnál több alapvető kognitív részképesség súlyosabb zavara akadályozza a beszédfejlesztést, az eredetileg tervezett foglalkozás sikerét. Legnagyobb problémának vélte az auditív és vizuális figyelemkoncentráció, valamint az auditív és vizuális diszkrimináció igen alacsony szintjét. Gábor nem volt képes arra, hogy egy-egy szót, szótagot kihalljon szólistából vagy ismert szövegből. Nem tudta megtalálni az elrejtett formákat, a gyakran ismétlődő jeleket. A vizuomotoros koordináció szintjét vizsgáló rajzos feladatban feltűnően sok hibát ejtett, elemi vonalvezetése iránytartás nélküli volt. A vizuális, valamint az intermodális szeriális emlékezeti részpróbákban mechanikusan, a kódolási stratégia minimális jelét sem mutatva rakosgatott. A vizsgálati eredmények megítélését nehezítette a kisfiú hullámzó figyelmű, bizonytalan együttműködése és feladatmegértése.
A kognitív képességprofil nagyfokú egyenetlenségét jól illusztrálta az eredmények értékelésére szolgáló fadiagram tépett, viharvert formája (1. ábra).
Mindezek alapján a logopédus úgy döntött, hogy egy időre felfüggeszti a hang- és szókincsfejlesztés menetét, és kizárólag a részképességek zavarának a rendezésével foglalkozik, mintegy helyreállítva a beszédkészség rosszul megépült alapjait. Eszköze a Sindelar-gyakorlóprogram volt a következő hosszú távú foglalkozási terv szerint: 1–2. akusztikus és vizuális figyelemfejlesztő gyakorlatok, 3. vizuomotoros koordinációt fejlesztő gyakorlatok, 4–5. verbális-akusztikus és vizuális emlékezetfejlesztő gyakorlatok, 6. intermodális kódolást fejlesztő gyakorlatok, 7. szeriális észlelést fejlesztő gyakorlatok.
Gábor ötéves volt, amikor elkezdődött a kognitív funkciók fejlesztése. A logopédus időterve alapján nyolc hónapon keresztül az 1., 2. és 3. gyakorlatok elvégzésére került sor. Az első öt hónap után azonban a helyzetet már olyannak látta, hogy ismét megkezdhette a megszakított hang- és beszédfejlesztést. A kognitív tréning párhuzamosan folyt a hagyományos logopédiai terápiával. Tapasztalatairól így ír:
„Gábor édesanyja igényesen együttműködő partner volt. Heti két alkalommal találkoztunk a napi tízperces foglalkozások tartalmának megbeszélésére. Pontosan betartottuk a kognitív terápia két ťszigorúŤ feltételét: a napi gyakorlást és a tízperces időtartamot. Az első öt hónap elteltével, amikor már a párhuzamos logopédiai kezelés is megkezdődött, akkor – értelemszerűen – megnőtt a komplex foglalkozás ideje. Minden alkalommal a kognitív tréninggel indítottuk szenzomotoros szinten előkészítve a beszédfejlesztés szakaszát. A nyolc hónapra tervezett tréning végére Gábor figyelmi állapotában és együttműködési készségében jelentős javulás volt tapasztalható.
A foglalkozásokon a kisfiút mindvégig jól lehetett motiválni, a játékokat szerette, változatosnak találta. Az akusztikus figyelem fejlesztésére szolgáló program első fokozatának feladatait (név-út játék) mintha egyenesen neki szánták volna. Sokat segített ennek az örökösen izgő-mozgó gyermeknek, hogy a válaszokat mozgással adhatta vissza. Lekötötte a figyelmét, és így ezt a szintet nagyon hamar teljesítette. A második fokozatnál (történetből egy szó kihallása) felhasználtuk azokat a meséket, verseket, amelyeket már sokszor hallott az óvodában. Ezekkel könnyebben megoldotta a feladatot. Általa nem ismert meserészletekkel folytattuk a munkát, és Gábor egyre biztosabbá vált. A harmadik fokozathoz elkészítettük a zörejkazettát, amelynek összeállításában ő is részt vett. Ezt a munkát nagyon élvezte, azonban a zajos háttérben még a jól ismert szöveget sem tudta követni.
A vizuális figyelmet fejlesztő gyakorlatok szerepcserés helyzete nagyon motiválta. A második fokozat rendszerező, válogató feladatait otthon is sokat gyakorolták (kockák, apró tárgyak, csavarok szortírozása). Az elemszámot lépésről lépésre tudtuk csak növelni, a sok tárgy könnyen elterelte a figyelmét. A harmadik fokozat gyakorlataihoz (fénykép, montázs, tapéta mintáinak felismerése) nagyon jól tudtuk csatlakoztatni a finommotorika fejlesztését. Az ismétlődő formákat körben ki kellett tépnie, vágnia vagy besatíroznia, festékes ujjlenyomattal eltakarnia.”
Gábor gyógypedagógiai pszichológiai kontrollvizsgálatára 5-6 évesen, nagycsoportos óvodás korában került sor a Sindelar-program első – nyolc hónapos – szakaszának utolsó harmadában. Jelentős javulás volt tapasztalható kooperációjában, motivációs szintjében, sőt értelmi állapotában is, bár teljesítménystruktúrája és figyelemkoncentrációja még mindig meglehetősen szórt volt. Erre, valamint alakilag hibás beszédére, grafomotoros éretlenségére és nyugtalanságára való tekintettel egy tanévre felmentették a tankötelezettség alól. A Sindelar-kontroll fadiagram lombkoronája a legszembetűnőbb pozitív változást a beszédhibák javítása szempontjából igen fontos akusztikus figyelem terén mutatta. A faágak kiegyenlítettebb rajzolata egyértelműen jelezte a terhelhetőség és a munkatempó növekedését.
A logopédus hosszú távú ütemezési terve szerint Gábor kognitív tréningje folytatódott a következő óvodai évben, párhuzamosan a beszédterápiával.
Gábor ma általános iskolás. Teljesítménye közepes-átlagos szintű, ingadozó. Jól érzi magát.
Szakirodalom
GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ K.: A tanulási zavar jelenségkörének gyógypedagógiai pszichológiai értelmezése. In: „...önmagában véve senki sem...” Tanulmányok a gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből. Szerk.: Zászkaliczky, P. Budapest, 1995, BGGYTF. 216–246. p.
Fejlesszék otthon is gyermekeik képességeit
Az óvodai, iskolai fejlesztések nagy fontosságúak, de a szülők otthoni segítségnyújtása is nagyon fontos, hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyermek fel tudjon zárkózni társaihoz. Hosszú, sötét délutánokon, kora estéken játsszunk együtt gyermekeinkkel!
A sorrendiség szabályának kialakítása, gyakorlása
Gyöngyfűzés
Kislányok kedvelt játéka a szép, színes gyöngyök felfűzése. Nagyon jó finommotorika, szem-kéz koordináció fejlesztő, amit kiegészíthetünk színritmus fejlesztéssel is. Meghatározott egymásutániságban kell fűzni a különböző színű gyöngyöket, vigyázva a sorrend betartására (Pl. piros, kék, sárga, zöld ).
Tárgy-, képemlékezet
Rakjunk ki sorba egymás mellé tárgyakat, képeket, ha jól megfigyeltettük, takarjuk le! A gyermeknek emlékezetből kell felsorolnia a sorban egymás mellett lévő tárgyakat, képeket.
Hangsor emlékezet
Zajkeltő tárgyakat, hangszereket szólaltatunk meg egymás után a gyermek háta mögött. Meg kell jegyeznie, és az elhangzás után sorban meg kell mutatnia, mit hallott.
Ritmusok ismétlése
Különféle ritmusokat tapsolunk, dobolunk, azt kell a gyermeknek elismételnie.
Számemlékezet
Egyjegyű számokat mondunk vagy számkártyán mutatunk, az elhangzás, mutatás sorrendjében kell visszamondania vagy kiraknia a számkártyákat.
Mintamásolás, színezés
Előrajzolok mintákat papíron (Pl. kör, négyzet, háromszög, téglalap ), ezt a sorozatot kell folytatni. Színsorozatot is lehet így folytatni, gyöngysort vagy autókat rajzolok egymás után sorban, ki kell színezni a megadott színek ismétlésével.
Iskolások sorozatai
Neveket kell sorba rendezni ábécé szerint, számokat pedig növekvő vagy csökkenő sorrendbe tenni.
Meséld el egy napodat reggeltől estig, mondd el az útvonalat, ahogy az iskolából jössz hazafelé! A hét napjai, hónapok nevei, évszakok egymásutánisága.
Helyesírási készséget fejlesztő játékok
Ezek a játékok papír és ceruza nélkül fejlesztik a helyesírási készséget, segítenek a szótagolás tudományának begyakorlásában, segítenek eligazodni a szófajok világában.
Súgd meg nekem titkos nyelven!
Első osztályos gyermekekkel már lehet játszani, mikor megtanultak két-három betűt összeolvasni, s az iskolában már képesek kiemelni a szavakból a magánhangzókat. A játék a hallási megkülönböztető képességre építve, fejleszti a magánhangzók időtartamának felismerését, amely a helyesírási készség nagyon fontos része. Ezzel a játékkal tulajdonképpen elkezdjük "füllel írni" tanítani gyermekünket. Nagyon fontos kritérium, hogy a játékvezető felnőtt (szülő vagy pedagógus) szépen, ún. helyesejtéssel beszéljen, érzékeltetve a szavakban a magánhangzók időtartamát!
A játék menete a következő: A felnőtt helyesejtéssel kimondja a szót: virág, röviden ejtve az i hangot, ehhez képest kissé elnyújtva az á hangot. A gyermek feladata "titkos nyelven" visszamondani, azaz kiemelni az adott szó magánhangzói: i-á. És ezzel tulajdonképpen elkezdtük gyermekünket helyesen írni tanítani, hiszen nem mindegy, hogy valami csíkos, vagy valaki csikós.
Különböző fokozatai lehetnek a játéknak, ezeket egyrészt az első-második osztályos gyermekeknél, illetve a helyesírási nehézségekkel küszködő tanulóknál érdemes betartani:
1. előkészítő szakasz: Csak magánhangzókat mondok helyesejtéssel, s a gyermekeknek ezt kell visszamondani. Lehet később egymás után 2-3 hang is.(pld: á, ü, i-ó, ö-ű-é...) Természetesen az a és e hangot röviden, az á, é hangot hosszan kell ejtenünk. A "zene" nyelvére lefordítva a rövid hang a ti, a hosszú hang a tá.
2. bevezető szakasz: Önálló tartalommal nem bíró szótagokat (pé, ti, űt, rü...) mondunk, majd egyszótagos szavakat. Először az egészet mondja vissza, majd utána csak a magánhangzót.
3. közbülső szakasz (a készség kialakítása): Amennyiben lehetséges ne hagyjuk ki! Nagyon fontos része a fejlesztésnek, s a gyerekek élvezik. Segít a magánhangzók időtartamának "bevésésében". Tapssal kísérjük a szavakat. Pl. virág: első szótag rövid ti, második szótag tá, melyet úgy is nyomatékosíthatunk, hogy a hosszú magánhangzó esetén két kezünket egy rövid időre összeszorítjuk. Maga a taps úgy történjen, hogy a rövid magánhangzós szótagnál kezünket szorítsuk ökölbe, s ezt az öklöt üssük bele" a tenyerünkbe. A hosszú magánhangzós szótagnál a már említett módon nem ökölben indítunk, s a két tenyerünket összefogjuk, s egy pillanatra meg is állunk. (Ezt azért javasoljuk, mert a szótagoltatás gyakorlásánál is tapsot fogunk használni, s tapsaink térjenek el egymástól. Ez abban segít, hogy a gyerekek jobban rá tudjanak koncentrálni az adott feladatra.) Természetesen először egy-egy hangot majd szótagot kísérjünk tapssal. Begyakorlásnál az egész szót mondja vissza tapssal kisérve, majd csak a magánhangzókat tapssal kisérve.
4. szakasz: Itt történik a készség automatizálása. Szavakat mondunk, de mi már nem tapsolunk, csak a helyesejtéssel segítjük a gyermeket! Ők még kísérjék tapssal, de később próbálkozhatunk taps nélkül is.
Szótagoljunk együtt!
Játék a szótagolás fejlesztésére. Kétféle változata van. Az egyszerűbb az, mikor mondom a szót, s a gyereknek le kell tapsolni, el kell szótagolni (asztal. asz-tal, arany: a-rany...).
Nehezebb változata, amikor azt kérem a gyerekektől, hogy a hallott szónak csak az első szótagját mondják meg, s ennél is tovább léphetünk, kérhetjük, hogy csak a 2. illetve utolsó szótagját mondja meg! Kezdetben csak két szótagos, majd hosszabb szavakkal is játszhatjuk.
Bontsuk együtt szavakra!
A következő játékot minden első osztályos gyermeknek ajánlom. Amikor a gyerekek elkezdenek mondatokat olvasni, s mondatokat írni, eleinte nehezen érzik a szóhatárokat. A gyakorlás hosszadalmassá válhat diktálással, s kicsit kedvét is szegheti az igyekvő elsősnek. Ezért itt a játék, ceruza nélkül!
A szótagoltatás képességének fejlesztésénél tapsoltunk, s problémák elkerülése végett itt az asztalon koppintsunk, illetve dobbantsunk a lábunkkal. Nagyon egyszerű: a játékvezető mond egy rövid mondatot (természetesen tagoltan): A kutya ugat. A gyerekeknek úgy kell visszamondani a mondatot, hogy dobbantással, koppintással kísérik a szavakat, s a végén megmondják, hány szóból állt a mondat.
Szóból szó
Szóképzés. Lényege, hogy a játékvezető által megadott szavakból próbáljunk további, hosszabb szavakat képezni. Az adott szót az új szavunk bárhol - elején, végén, közepén - rejtheti. Pl. gomb- gomblyuk, gomba, gombol, gombfoci, gombóc, mer- merészség, elmereng, telemerít, stb.
Választható szavak: tér, föld, kép, ház, hat, tó, tál, fa, hő, kő
Szóban szó
Inverz feladata az előzőnek. Ez a nehezebb játék. Lényege, hogy hosszabb szavakban további elbújt szavakat fedezzünk fel. A padlásfeljáróban pl. ott van a pad, padlás, feljár, jár, járó, ár, ró... szavak, de nézzünk egy egyszerűbbet, a házasságban ott bujkál a ház, házas, ág szó...
Harmadik osztálytól javasolt játszani. Kisebb gyerekekkel kezdetben játszhatjuk úgy, hogy papírcsíkokra leírjuk a szavakat, kihúznak egyet, s olvashatják, nézhetik a szavakat. Próbálkozhatunk azzal is, hogy a gyerekekkel megneveztetjük a megtalált szavak szófaját.
Választható szavak: erdőkerülő, jegygyűrű, vadászat, napfogyatkozás, felhőkarcoló, szigetelőszalag, melegítőalsó, stb.
Játékötlet
Tegyük gyorsan sorba!
Szükséges eszközök: papírlapokra leírt mondatok (2-3 mondat egymás alatt). Papír nélkül szóban is játszható, de úgy végig a játékvezető olvassa a mondatokat. Így hosszabb és kicsit nehezebb is.
A játék lényege: A néhány mondat egymással összefüggő történetet alkot, és össze vannak keverve. A gyerekeknek kell az eseményeket sorba állítani, s a helyes változatot felolvasni (vagy szóban elmondani). Ez utóbbi a rövid távú verbális emlékezetet is eredményesen fejleszti. A játék 8 éves kortól játszható.
Példák:
Nagypapa felakasztja a képet a falra.
Anyáék örülnek a megszépült szobának.
Nagypapa beleveri a szöget a falba.
A kertész felássa az ágyást.
A kertész a frissen elültetett virágokat megöntözi.
A kertész elülteti a virágokat.
Zsolti felmászik a létrára.
Megérett a cseresznye.
Zsolti leszedi a cseresznyét.
A kofa leméri a zöldséget.
Anya fizet.
Anya a piacon zöldséget válogat.
Megcsinálja a testét és a fejet.
A kisfiú hóembert épít.
Söprűt ad a kezébe.
Zoli kezét nagymama kötötte be.
Zoli megvágta az ujját a késsel.
Zoli segített a konyhában almát hámozni.
Egyre jobban szakadt az eső.
Hirtelen elsötétedett az ég.
Bőrig áztam.
Vizet engedek a fogmosó pohárba.
Visszateszem a fogkefémet a pohárba.
Fogkrémet nyomok a fogkefére.
Megtörölközöm.
Lefekvés előtt megfürdöm.
Felveszem a pizsamámat.
Levelet írtam a nagymamának.
Bedobtam a postaládába.
Leragasztom a borítékot.
Beletettem a levelet a borítékba.
Elfoglaltuk a helyünket a nézőtéren.
Megváltottuk a jegyeket.
Sorba kellett állni a jegypénztárnál.
Sötét lett, és elkezdődött a film.
Belebújtam a kabátomba.
Felhúztam a cipőmet.
Kezembe fogtam az esernyőt, mert aznap szakadt az eső.
Felvettem a sálamat és a sapkát.
Sorba álltunk a pénztárnál.
Mindent megvásároltunk, amit anya felírt.
Fizettünk a pénztárnál.
Mindent a kosárba pakoltunk.
Bezárom a tolltartóm.
Kifaragom az összes ceruzám.
Előveszem a tolltartóm (a táskámból).
Elrakom a tolltartóm (a táskámba).
Kinyitom a tolltartóm.
Megnyomom az ajtó mellett a leszállásjelzőt.
Leszállok a buszról.
Felállok a helyemről.
Állatok terápiás hatásai
Az állatok pszichoterápiás alkalmazása még viszonylag új keletű. A házi kedvencek segítenek fenntartani a gazdáik pszichológiai egyensúlyát, oldják a feszültséget, csökkentik a félelmet, szorongást, javítják az emberek kedvét, és kiegyensúlyozottabbá teszik őket.
A kezdetek
Elsőként egy amerikai pszichológus vonta be páciensei házi kedvenceit kezelésükbe. Megfigyelte, hogy a háziállatok társaságában való tartózkodás pozitív hatással lehet a közérzetünkre és a hangulatunkra. Későbbi kutatások kimutatták, hogy akik állatokkal élnek együtt jobb lelki egészségnek örvendenek, mint azok, akiknek nincsenek házi kedvenceik. Az állatok és az emberek kapcsolatának és kötődésének vizsgálata bekerült a pszichológusok kutatásainak a fókuszába. Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az állatok (pszicho)terápiás alkalmazása iránt a gyerekek, a rokkantak, az értelmi fogyatékosok, az idősek és az érzelmi problémáktól szenvedők körében. A kezdeti sikerek eredményeként mára már egyre több országban terjedt el, köztük Magyarországon is sikeresen alkalmazzák az állatterápiát.
A terápia irányultsága
Az állatterápia számtalan területen használható. Ilyen területek lehetnek a tanulási problémák, családi feszültségek, lelki terhek, fejlődési rendellenességekkel élők, mozgáskorlátozottság. Mivel az állatokkal történő kapcsolattartáshoz nem feltétlenül szükséges a beszéd, ezért az állatok jól alkalmazhatók kommunikációjukban nehezített gyerekeknél (diszfázia, mutizmus, dadogás), felnőtteknél (afázia) is, vagy olyanokkal, akik nem szívesen kommunikálnak szavakon keresztül.
Az állatok, mint terapeuták Az állat-asszisztált terápia olyan beavatkozásként határozható meg, melynek során egy, bizonyos tulajdonságokkal rendelkező állat jelenléte, vagy a vele történő közös tevékenység (gondozás) a terápiás program részét képezi, ami a gazdája fizikai, érzelmi, szociális, és kognitív funkcióinak javítását tűzi ki célul.
Az állatterápia során, a gyermek a terápiát végző szakember segítségével alakít ki kapcsolatot a terápiás állattal ami lehet kutya, macska, ló, de akár hüllő is. Külföldi szakirodalomban olvashatunk delfinek vagy lámák segítségével megvalósuló terápiás programokról is, de leggyakrabban kutyák vesznek részt ilyen munkában, irányíthatóságuk és az emberi társaságra való igényük miatt.
Természetesen részt kaphatnak a terápiás munkából egyéb állatok is, például macskák, nyulak, különféle madarak, teknősök, kisrágcsálók. Ezekre az állatokra hasonló higiénés és egészségügyi előírások vonatkoznak, mint a kutyára (oltások, parazitamentesség, stb.), el kell viselniük az utaztatást, illetve azt, hogy idegenek megérintsék őket. Csak akkor lehet állatasszisztált programokba bevonni őket, ha mindez nem megterhelő számukra.
Az állat kiválasztása
Elvileg bármelyik állat alkalmas lehet terápiás célra, azonban néhány kritériumnak meg kell felelniük. Ezek a következők: ne legyen agresszív, szeresse a törődést, simogatást, legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes, a gazda kontrollja alatt tudja tartani a kedvencet.
Mivel a terápia során a legnagyobb hangsúlyt az érintés kapja, ezért célszerű kellemes tapintású, szőrös, puha tapintású állatfajt választani.
A kutya: az egyik legelterjedtebb terápiás állat, mivel szociálisan érzékeny, jól alkalmazkodik és nagyon fejlett a nemverbális kommunikációja. Nagyon régóta él az ember mellett, jól érti annak jelzéseit. Jól alkalmazkodik új helyzetekhez, és viszonylag könnyen tanul új dolgokat (készségeket vagy feladatokat). Szemkontaktust tart, szívesen vonódik be az emberrel közös tevékenységekbe, játékokba. Nagyon jól tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, jól viselik a szokatlan körülményeket és gazdájukhoz a végsőkig hűek.
A macskák: a kutyákhoz hasonlóan szintén nagyon elterjedt terápiás állatok. Macskák esetében kulcsfontosságú a nyugalom, valamint az, hogy tűrje a simogatást, és ne legyen sem nagyon félénk, sem agresszív. Hozzá kell szoktatni őket a pórázhoz, az utazásokhoz. A ló: A terápiás lovaglásról már biztos sokan hallottak. Ehhez a lovaknak kiegyensúlyozott, jól tanítható, erős testalkatúaknak kell lenniük. A lovagló-terápia lényege a ló mozgásában van, ezért főként a mozgást befolyásoló betegségek gyógykezelésénél alkalmazzák. Természetesen pszichológiai problémák kezelésére is alkalmasak a lovak, elsősorban kommunikációs, magatartási-és tanulási zavarok gyógyításánál, kihasználva a lovakkal kialakult érzelmi kötődést. Javasolható továbbá félelmek leküzdésére, agresszió ellen és önbizalom növelésére is.
A madarak: Főként a nagyméretű papagájok használata terjedt el a terápiás foglalkozásokon, de gerléket és kisebb énekes madarakat is alkalmaznak. Ezek a kalitkában élő madarak leginkább bentlakó állatként vállnak a terápia részévé. Fontos, hogy olyan madarat válasszunk, amelyik nem csinál nagy zajt, viszont ha megtanítjuk beszélni, az a foglalkozás előnyére válik.
A haszonállatok: Érdekes, hogy legelőször inkább haszonállatokat alkalmaztak terápiás célra, mivel az emberek alapvetően kötődnek ezekhez az állatokhoz. A gondozás során könnyen elsajátítható a kötelességtudat, a rendszeresség és az önállóság is. Ezt kihasználva hoztak létre például az Egyesült Államokban olyan farmokat, ahol a legkülönfélébb gazdasági állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, pulyka, szamár, sertés, kacsa) a gondozottak látják el.
Egyéb állatfajok
A nyúl: vonzó, aranyos, mókás megjelenése és puha szőre miatt ideális terápiás állat lehet. Szereti, ha simogatják, és ha megfelelően szoktatják, nem fél az idegenektől sem.
A tengerimalacok: könnyen tarthatók, nem foglalnak sok helyet, és hamar hozzászoknak az emberi érintéshez. Puha szőrűk miatt kedvelt terápiás állatok.
A halak: amik egy szép akváriumban békésen úszkálnak, kimutathatóan oldják a stresszt és csökkentik a szorongást. Ezen kívül díszítheti a lakást is.
A delfinterápia elsősorban az USA-ban népszerű, de már egyes európai országban is gyakorolják. Főként autista, Down-kóros, illetve halmozottan sérült gyermekek gyógyulását segítheti elő.
A lámák: főleg különlegességük révén érhetnek el terápiás eredményeket. Bundájuk különlegesen puha, lágy tapintású, mely vonzóvá teszi őket a simogatáshoz. A kezes állatok szeretik is, ha simogatják, sétáltatják őket.
A kölcsönös szeretet ember és állat között
A társ állatok vagy a terápiás állatok elfogadják a gazdáikat és örülnek nekik, akármilyen is a megjelenésük. A kutyus mindig örvend és csóválja a farkát a gazdi láttán. Kutatók azt is megállapították, hogy az állatokkal történő normális interakció, fejleszti a gyerekek szociális kompetenciáját, hiszen az állattartás által megtanulják azt, hogy nem csak körülöttük forog a világ, hanem még vannak mások is, akikről gondoskodni kell, és akikért felelősséget kell érezni. Csak az vegyen magához állatot, aki ezeket vállalni tudja! Az állat gondozása hosszú távú feladat, nem szabad megunni pár nap alatt!
A házban tartott kedvencek figyelmet és törődést igényelnek, amit többszörösen meghálálnak azzal, hogy gazdagítják és színesítik a gazdik életét. Egyes elméletalkotók azt feltételezik, hogy az emberi lélek mélyen gyökerező szükséglete, hogy az állatok közelségében éljen, ami a gyerekekben még nincs elfojtva, és így erősebben nyilvánul meg. A mai elidegenedő világban a hobbiállataink szinte emlékeztetnek arra, hogy az emberek és az állatok összetartoznak és egymásnak elválaszthatatlan társai már évezredek óta.
A fejlődéses diszlexia
A fejlődéses diszlexia agyi sérülés következtében létrejövő beszéd-, olvasás-, írási zavar. Minél korábbi a sérülés, annál nagyobb az esély a javulásra.
Az agysérülés okai
A sérülés bekövetkezhet a magzati életben, szülés közben, kora gyermekkorban.
A magzati agyra káros hatással lehet a környezetszennyezés, a stresszes életforma, helytelen táplálkozás, betegségek, gyógyszerek, a dohányzás, alkohol, drogok.
A szülési sérülések a szülőcsatornán való áthaladáskor, fogós, vákuumos szüléseknél érhetik az újszülöttet. Sokszor előfordul a köldökzsinór nyakra tekeredése miatti oxigénhiányos állapot is, mely agysejtek pusztulásával jár.
Kora gyermekkorban a lázas eszméletvesztés, az agyhártya-, agyvelőgyulladások nagyon veszélyesek.
Az agysérülés az agyhullámok finom vizsgálatával kimutatható, ez az úgynevezett EEG vizsgálat. A gyermek fejére kis elektródákat erősítenek, és egy műszer görbét rajzol egy hosszú papírra. A gyermekideggyógyászok a ritmusok, görbék eltéréseiből tudnak következtetni az agy rendellenes működésére. Ha EEG-vel nem mutatható ki agyi sérülés, de a tünetekből diszfunkció tűnik ki, akkor minimális agyi sérülésről beszélünk (MCD).
A fejlődéses diszlexia tünetei
A bal homloki és halántéki agylebenyek felelősek a beszéd, olvasás, írás elsajátításáért, kivitelezéséért. Ha itt sérülés, agysejt-pusztulás következik be, akkor ezen képességek nem, vagy zavartan alakulnak ki. Hasonlóság fedezhető fel a felnőttkorban szerzett agyvérzés vagy agyi infarktus után kialakult afázia és a fejlődéses diszlexia, diszgráfia (olvasás, írás zavara), diszfázia (beszédzavar) között.
Amennyiben a beteg egyáltalán nem tud olvasni, akkor alexiáról, ha nem tud egyáltalán írni, akkor agráfiáról, ha tárgyakat nem tud megnevezni, anomiáról beszélünk.
A nyelv e három területe nem egyformán érintett, egyes esetekben jobb a beszéd, de az olvasás, írás gyengébb, és lehet az olvasás vagy írás megtartott, és a beszéd nehezített. Olyan eset is van, hogy csak az egyik, vagy csak a másik sérül. Az agy kifürkészhetetlensége miatt a terápia prognózisa előre nehezen határozható meg. A gyógyulást ígérő tényezők közül az egyik talán az életkor lehet, hiszen minél fiatalabb az egyén, annál képlékenyebb lehet az agy az újratanulásra, új idegpályák kiépülésére. A másik a kiterjedés nagysága, minél kisebb agyterület érintett a sérülés, annál jobb a prognózis.
A halántéklebeny sérülése megértési zavarokat okozhat, mind beszédbelit, mind az írott nyelv megértését. A homloklebeny a beszéd kivitelezéséért felelős. Az agy más területeinek sérülésekor különféle képességek veszhetnek el, ezek a térbeli tájékozódás, az irányok, a test térbeli helyzetének felismerése, a bal-jobb megkülönböztetésének képtelensége, ábrák vizuális emlékezete. Előfordul, hogy a diszlexiás a kéz ujjait nem tudja megnevezni, ha megérintem, nem tudja megmondani, melyiket érintettem (ujjagnózia). Ez lehet a diszkalkulia kialakulásáért is felelős, hiszen az ujjak, mint számképek nem használhatók ilyen esetben.
Előfordul, hogy a sérülés miatt szóképesen tud olvasni, de hangokra bontani, betűkből összeállítani szavakat képtelen. Sérül az analízis-szintézis folyamata, mely az olvasástanítás alapja az iskolában. Írás-, helyesírási zavarok társulnak az olvasási zavarokhoz.
Motoros nyugtalanság
Az agysérülés következménye mozgásos zavartság is lehet. Ideges nyugtalanság, ügyetlenség, fékezetlen ösztökélés jellemzi ezeket a gyerekeket. Hibás az idegrendszer motoros irányítása, az izmok helyes beidegzése.
Finommozgásuk szintén ügyetlenséget mutat. Az ábramásoló, rajzos tesztekben (Bender) még magasabb életkorban is sok hibát vétenek. Írásuk diszgráfiás.
Fejlődési késés
A diszlexiások többsége fejlődésben elkésett. Az agykéreg egyes funkcióinak érése késik. Az agy lassan differenciálódik, éretlen.
Nehezen tisztul le, hogy a jobb vagy a bal kezét használja-e inkább a gyermek. A jobb-bal irányok megkülönböztetése, a tájékozódási képesség is sok évig nehezített, de a korral azért javul. A látási, hallási megkülönböztető képesség, a sorrendiség szintén évek alatt, nagyon lassan fejlődik. Még 13-14 éves korban is primitív az emberalakok rajza, zavart a hallási megkülönböztetés, beszédzavarok lehetnek, mozgásproblémák, csúnya írás. Ebben az esetben már elgondolkodtató, hogy ez még mindig fejlődési késés, vagy inkább már maradandó károsodás következménye.
Azoknál a diszlexiásoknál, akiknél agyi sérülés következménye az olvasás, írás zavara, mindig számolni kell maradványtünetekkel. Legsúlyosabb problémaként a helyesírás nehézsége szokott fennmaradni.
Ha a személyiség éretlensége is társul a fejlődési késéshez, akkor a gyerekek (iskolás koruk ellenére) iskolába lépéskor még nem rendelkeznek ösztönzéssel a tanulási folyamatokra. Ha megvárjuk a képességeik kifejlődését, akkor eredményesebb lesz az olvasástanulás. A fejlesztést a lehető legkorábban meg kell kezdeni.
Örökletes hajlam
A diszlexia egyes eseteiben örökletes hajlamról is beszélhetünk. Megfigyelhető a családok vizsgálata során, hogy a szülők, nagyszülők, testvérek is szenvedtek olvasási zavarokban.
Egyes szerzők a nemek megoszlását is vizsgálták, és sokkal több fiúnál találtak diszlexiát, mint lánynál. A diszlexiás fiúk közül többen fizikailag is éretlenek, hat éves fiúk csontozatfejlődése 12 hónappal elmaradt a lányokénál. A fiúk kevésbé verbálisak is, mint a lányok, kevésbé érdeklődőek a nyelvi tevékenységek iránt.
Játékötlet
Ha jó idő, akkor ki a szabadba! Vigyünk magunkkal labdát, ugráló-kötelet!
Ha semmilyen játékunk nincs éppen, akkor a földre rajzolt ugróiskolával és egy darab színes üvegcseréppel vagy lapos kaviccsal is jót lehet játszani. Ha elfelejtettük volna, az ugróiskola ablakai: három egyes (fél lábon ugrálható), aztán kettes (két lábbal ugrunk bele), újra egyes, majd végül kettes ablakból áll. Egyesével dobjuk el a kavicsot, megcélozva az ablakokat sorban egymás után. Ha beledobtuk, akkor fél lábon ugrálva elindulhatunk, a végén páros lábbal visszafordulunk, és a végén vesszük föl a kavicsot. Addig haladhatunk, amíg le nem tesszük véletlenül a lábunkat, vagy nem dobjuk mellé a kavicsot. Akkor a másik játékos következik. Ha ő is hibázik, ott folytathatjuk a játékot, ahol elrontottuk. Az a győztes, aki hibátlanul végig tudja szökdécselni, és fölvenni mind a nyolc ablakba beleejtett kavicsát.
A játékot lehet nehezíteni, hogy ha valaki kijárta az iskolát, hátat fordítva eldobja a kavicsát, és ahová leesik, azt az ablakot megjelöli, az az ő háza. Újra kezdődik számára a játék, de most már a házában mindkét lábát letéve pihenhet, az ellenfeleinek viszont át kell ugraniuk, ők még fél lábbal sem érinthetik.
Kellemes játékot a szabadban!
A vizuális képességek fejlesztése
A diszlexiás gyermekek három fő részképesség-gyengeség tünetcsoportjába sorolhatók. Ezek szerint beszélhetünk vizuális, akusztikus, motoros (a látási, hallási, mozgásos érzékelés problémái miatt kialakult) típusokról.
A normál fejlődés-érés folyamata
Ahogy egy gyermek cseperedik, először érzékeli a környezet változásait, azokat emlékképeiben tárolja, és ha újra találkozik vele, akkor már tudatosan észleli a jelenséget. Nagy fontosságú a figyelemfelkeltő, ingerekben gazdag környezet egy csecsemő számára, hiszen a figyelmének irányulása ekkor kezdődik (piros kendőcske, mozgó-forgó-színes-hangot kiadó, kellemes tapintású játékok elhelyezése a kiságy környékén). Kezdetben önálló látási, hallási, mozgásos élményei lesznek.
Egy magasabb érési szinten a különböző érzékelési csatornák összekapcsolódnak. Meglát valamit, nyúl érte (látás-mozgás-tapintás), hall egy hangot, felé fordul (hallás-mozgás-látás), a különböző érzékletek sorozatai alakulnak ki az idő múlásával. Az agyban ezek az élmények mind-mind elraktározódnak, a kialakult pályarendszerek útján bármikor újra előhívhatóak.
A diszlexiás gyermek fejlődése
Diszlexiás gyermekeknél ezek a képességek már a kezdet kezdetén hiányosan fejlődnek ki, illetve az idegrendszeri károsodás miatt nehezen rögzülnek.
A mozgásfejlődés megkésik, később forgolódik, ül, áll a gyermek, kimarad a kúszás-mászás fázisa. Mozgásos tevékenységeiben egyfajta ügyetlenség figyelhető meg. A finommozgás kialakulásának elmaradását mutatja a rossz ceruzafogás, rendezetlen íráskép. A beszéd a legfinomabb mozgásos tevékenység, ha az előzőeknél problémát találunk, akkor rendszerint megkésett beszédfejlődést, elhúzódó pöszeséget tapasztalunk, mely motoros eredetű.
A látás, hallás olyan zavaraival küzdenek, amely az észlelés, figyelem, emlékezet, differenciálás, sorozatrendezés hiányosságait mutatják. Nem érzékszervi problémáról van itt szó, tehát a gyermek jól lát és jól is hall, csupán ez a látás, hallás igen szelektív. Nem elég alapos, sokkal inkább felszínes. Sokszor panaszkodnak szülők, hogy csak azt hallja meg gyermekük, amit akar. Nem figyel a szülő utasításaira, elengedi a füle mellett azokat. Nem vesz észre a környezetében szembeötlő dolgokat, pedig majd kiszúrja a szemét .
A vizuális típus
Szűkebb és tágabb világunkról látás útján, megfigyeléssel igen sok ismeretet szerezhet a gyermek (színekről, méretekről, formákról, téri helyzetekről, kiterjedésről). Minden élő és élettelen dolog sajátos, csak rá jellemző ismertetőjelekkel rendelkezik, ezek megismerése, jellemzése segítséget jelent a tájékozódásban.
Minél több dolog ismertetőjegyeit tanulja meg a gyermek, annál jobb a vizuális megfigyelő, és elemző képessége. Megfigyeléssel felismerhetők a hasonlóságok, különbségek, analógiák, kölcsönhatások, a formák, részletek, összefüggések, a méretbeli és térbeli viszonyok, a szerkezeti elemek. A pontos, alapos, részletekre kiterjedő megfigyelés a gyermeknél a sok gyakorlással fokról-fokra alakul ki.
A megfigyelési képesség, a látottakra való visszaemlékezés az olvasás-írás-számolás elengedhetetlen feltétele.
A vizuális típusú diszlexiás gyermek fejlesztése
- Tárgyak, képek megfigyeltetése azonosságok, különbségek felismerésével. Eleinte szembeötlő legyen a különbség, később egyre nehezebben észrevehetőek (differenciálás).
- Játszhatunk tárgyakkal, képekkel úgy, hogy egyet elveszünk, hozzáteszünk, megváltoztatjuk a helyzetüket (memória).
- Emlékezetből kell a részekből egészet kirakni (puzzle).
- Különböző formákat körbejáratunk, körberajzoltatunk, kifesttetünk, színeztetünk (kör, háromszög, négyzet, téglalap, szív, csillag, stb.).
- Válogatások, csoportosítások alak, szín, nagyság, anyag, forma szerint (pl. logikai készlet).
- Sorozatok kirakása termésekkel, apró tárgyakkal, színes pálcikákkal, korongokkal (ismétlődő ritmus alapján).
- Később feladatlapokon, síkban ugyanilyen jellegű feladatokat végeztethetünk, pl. azonos alakú, mintájú, nagyságú formák színezése, elrejtett formák megtalálása, színezése.
A szem-kéz összehangolt működésének fejlesztése
Ki kell alakítani a szem fixáló mozgását, majd a folyamatos sorkövetést. Képek olvasása mutatóujjal követéssel balról-jobbra elősegíti majdan az olvasás, számlálás irányának betartását.
- Célbadobó játékok, papírtépések, ujj-játékok, vágások, apró összerakó játékok, legók.
- Kövessen csak a szemével mozgó tárgyakat.
- A bal és jobb oldal kialakítása saját testen, majd térben, végül síkban (ceruzás feladatok az irányok gyakorlására).
- Síkbeli sorozatok rajzolása
Vizuális fejlesztés a Varázsbetűvel
A Varázsbetű Programcsalád feladatai a vizuális típusú problémákkal küzdő diszlexiás gyermekek fejlesztésére a legalkalmasabbak. A finom érzékelések, észlelések megfigyeltetése itt már az iskoláskorú gyermekek esetében a betűk, számok útján történik. Ékezetek, irányok, sorozatok gyakoroltathatók vele többek közt. Memóriajátékaival remekül lehet szórakozni, egyéni időcsúcsokat felállítani.
Játékötlet
Szem-kéz koordináció fejlesztése (dobó-, és halászjátékok)
- Várostrom: üres konzervdobozokból, gyümölcsleves dobozokból várat építünk, majd labdagurítással vagy babzsákkal megcélozva ledöntjük. Számláljuk a találatokat.
- Célzó dobás: dobd meg a sorban pl. az almaleves, őszileves üdítős dobozt!
- Labdaütögetős, pattogtatós játékok (földre, falra).
- Falapocskákból vagy félbe vágott parafa dugókból a búcsús halászathoz hasonló játékot készítünk. Egy ügyes apuka a gyermekkel együtt barkácsolva U alakú szöget verjen bele az egyik oldalába, akár halacska alakúra is formázhatják, festhetik. Az aljára pontszámokat is lehet írni. Egy farúdra madzagot erősítünk, és a végére kampót teszünk. A halacskákat egy lavór vízbe tesszük, és kezdődhet a horgászás. A számok ellenében jutalmakat is fel lehet ajánlani.
Bemutatkozás
Diszlexia,fejlesztés....
Keresés
Utolsó kommentek
- #9, Noé Krisztina: Kedves Szerkesztők! Örömmel látom, hogy sok olyan képességfejlesztő játék szerepel... »- #8, vnjudit: Judi csodás lett az oldalad, mint küllemileg mind tartalmilag ♥ »
Archívum
- Jelen- 2007. október
- Az összes »
Olvasnivalók
Egyéb
RSS